HTML

Szabó Tímea

Szabó Tímea vagyok, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, országgyűlési képviselő.

Friss topikok

Címkék

2013.07.11. 18:18 Szabó Timi

Hajléktalanok, neonácik és a rendőrségi igazoltatások

kep01_1373554408.jpg_906x443

Lassan egy hete volt a Pride, de azóta se megy ki a fejemből, ami utána történt. Amint arról a sajtó is beszámolt, a rendezvény után fényes nappal a Szent István körúton egy 20-30 fős fekete egyenruhás csoport megtámadta Derdák Tibort, a sajókazai Dr. Ámbédkar iskola igazgatóját, Orsós Jánost, a Dzsaj Bhím buddhista közösség vezetőjét és még egy társukat.

Derdák elmondása szerint ököllel ütötték és rugdosták őket. A rendőrség viszonylag hamar megérkezett, de az elkövetők helyett, akik közül csak páran szaladtak szét a megérkezésükre, az áldozatokat igazoltatták. Derdák megkérdezte az intézkedő rendőrt, hogy mégis nem kellene-e az elkövetőket is, mire a válasz az volt, hogy ők az áldozatok, őket kell megvédeni. Később azonosították is a támadókat, de a rendőrök annyit mondtak, hogy Derdákék ne provokáljanak. Az esetet a PM is elítélte, és azonnali vizsgálatot követelt a rendőri intézkedés elmaradása miatt. Kivételesen még az EMMI sem hagyta szó nélkül a támadást. Derdákék ezután kórházba mentek, látleletet vetettek fel, majd a héten feljelentést is tettek.

Bár azóta megindult egy rendőrségi eljárás közösség tagja elleni erőszak gyanújával, a rendőrség szerint az esetnél nem volt kivel szemben intézkedni. Pedig a napnál is világosabb, hogy mindenkit kötelező lett volna nemcsak igazoltatni, hanem előállítani is. Még azokat is, akik nem bántalmaztak, csak jelen voltak az atrocitásnál. Nehéz lesz megmagyarázni, hogy az ételért sorba álló nyomorultak igazoltatása jogszerű, a neonáci hordákkal szemben viszont semmit nem kell tennie egy jogállami rendőrségnek.

Fogadjuk el azt az állítást, hogy amikor Derdákék a rendőrökhöz fordultak, a színhelyen nem voltak jelen a bántalmazók, vagy a sértettek nem tudták őket azonosítani. Megáll ekkor a rendőrség védekezése, hogy nem volt kivel szemben intézkedni? Azt senki nem tagadja, hogy a kb. 30 főből álló csoport tagjai közül többen még jelen voltak, amikor a rendőrök megérkeztek. Na, az összes ott lévő, a bántalmazást végigkísérő személyt igazoltatni kellett volna és előállítani. Miért?

Képzeljünk el két esetet. Az egyikben egy személy bántalmaz egy másik személyt. A másik esetben ugyanez a helyzet, csak a bántalmazót még 30 társa állja körül. Ugye, más a két eset? Amikor harmincan vannak, akkor a tömeg egyrészt bénító hatással van az áldozatra, akinek így esélye nem lesz sem védekezni, sem elfutni, másrészt a bántalmazó is biztonságban érezheti magát. Jogilag úgy mondják ezt, hogy a jelenlét szándékerősítő hatással van az elkövetőre. Így minden jelenlévő pszichikai bűnsegédje a 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménynek. Mivel legalább az elkövetők egy részét tetten érték, a törvény alapján a rendőröknek mérlegelési lehetőségük sincs, igazoltatni kell a feltételezett elkövetőket, és elő kell őket állítani, és megindítani ellenük a büntetőeljárást. Ugyanígy kellett volna tenni az összes olyan esetben, amikor a netes beszámolók szerint máshol leköptek, megütöttek vagy megfenyegettek békés embereket az „ellentüntetők”. Ezzel szemben egyetlen előállításról sem hallottunk.

Arra kíváncsi vagyok, hogyan magyarázza meg a rendőrség azt, hogy az ételosztáson sorban álló éhezőket tömegesen igazoltatja, a rasszista erőszak elkövetőit vagy azt jelenlétükkel támogatókat pedig nem. Nem is érdemes megpróbálni. Bocsánatot kell kérni, vizsgálatot kell indítani, és a mulasztókat felelősségre kell vonni. Amíg erre nem kerül sor, addig a rendőri vezetés is cinkosa ennek a gyalázatnak.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalunkhoz és kövesd későbbi bejegyzéseinket is:

77 komment · 1 trackback


süti beállítások módosítása