(fotó: hirszerzo.hu)

Monoki modell, ároktői modell és most könnyen lehet, hogy Toroczkai/ásotthalmi modell. Tragikus, de Toroczkai László neve itthon fogalommá vált. Már a 2006 őszi események előtt is bőven jól dokumentált emberről volt szó. Mozgalma, vállalhatatlan, gyűlöletben tobzódó gondolatkísérletei ismertek. Amerre járt-kelt az országban felgyújtott autók, megfélemlített polgárok maradtak hátra. Mi történik abban az országban, ahol egy antiszemita, embereket legszívesebben „agyonlőni” kívánó két lábon járó gyűlöletháztartás polgármester lehet?!

Amikor olvastam, hogy elindul polgármesterjelöltként, akkor még csak kezdtem aggódni: nagyon gáz, de az emberek biztosan nem fognak rá szavazni, egy lesz ő is a magáról sokat gondoló rasszistagyáros közül, aki a végén arcra esik. Aztán a múlt héten azt olvastam, hogy az egyik demokrata ellenzéki párt helyben ismert figurája úgy nyilatkozik egy megbízható hetilapnak, hogy DK-sok is támogatják Toroczkait. Azért hangsúlyozom, hogy megbízható hetilap, mert nem is Magyarországon lennénk, ha az érintettek ne kezdték volna sortűz alá venni a Magyar Narancsot, hogy biztos csak direkt lejárató cikk ez. Igen, látom magam előtt, ahogy a Mancs újságírója bemegy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom irodájába, jól érzi magát, majd születik egy jó kis szponzorációs cikk. Lehet, hogy még egy kedvezményes Magyar Sziget belépő is összejön. Egyrészt ez több mint vicces, másrészt, ha mindez így lett volna, nem kellett volna kizárni a megszólalót, aki a cikk alapján a többiek nevében is beszélt.

Nem tudni, a többi DK-s merre szavazott, bízom abban, hogy nem Toroczkaira, hiszen pártjuk eléggé nyilvánvaló kifejezte, hogy nem ezt várja tagjaitól. Nehéz ügy, de talán nem az a legszerencsésebb, ha az egész ország ezen zsörtölődik, hanem ha megtartanánk ezt a DK belügyének, tudják ők ezt kezelni. Minden bizonnyal megnyugtatóan. Bár azokat is értem, akik szerint ez nem pártbelügy.

Mindesetre ez a Toroczkai nyert, 37,4%-os, nem túl acélos részvétel mellett 71,5% százalékkal. Egy korábban fideszes településen. Ott és azok is elfordulnak már a fideszes poliptól, akik eddig támogatták. Elhagyják nagy- és kistelepüléseken, fővárosban és községekben. S itt jön a demokratikus ellenzék felelőssége és nagykorúsága. Nem szabad tendenciává válnia annak, hogy jobbikos sajtóközlemények jelennek meg, amelyek itt és ott megválasztott jelöltek és polgármesterek sikereihez gratulálnak. Ami Toroczkainak és a neki csápoló vagy éppen tőle félő jobbikosoknak siker, az hazánknak vészjósló jel. Nem akarom túlozni a dolgot, de nincs is mit: Toroczkai polgármester lett.

Feltételezem, hogy a rohamosan növekvő szegénység, kilátástalanság és düh lehetettek azok a tényezők, amelyek Toroczkai táborába vittek állampolgárokat. De nem tudom elfogadni azt az érvelést, hogy a „ráadásul az amúgy rasszista, antiszemita alak helyben ellenzékinek számít, erősen Fidesz-ellenes hangot ütött meg”. Na, és? Az ördöggel nem cimborálunk annak érdekében, hogy leváltsuk Orbán Viktort. Nekünk, demokratáknak meg vannak a békés eszközeink, válaszaink és tennivalónk is. Itt is és ilyen esetekben van bőven dolgunk. El kell vinni Magyarország minden településére a hírt, hogy készen állunk, hogy az emberek erről tudjanak, bízzanak bennünk.  

A demokratikus ellenzék számára azonban ezen túlmutató tanulsága is van az ásotthalmi időközinek: semelyik párt vagy ellenzéki politikus sem viselkedhet az ellenzék ellenzékeként, mert az végső soron a kormányváltó szavazatok elveszéséhez vezet. Mindenkinek el kell ezt raktároznia. És előre kell nézni! Le kell állítani a Toroczkai-modellt! Nem majd, hanem most, és nem magyarázkodással, hanem munkával és munkával.