(fotó: Index.hu)

Napokkal ezelőtt jeleztük: elfogadhatatlan, hogy a skinhead Sneider Tamás legyen az Országgyűlés alelnöke és Dúró Dóra az oktatási és kulturális bizottság elnöke. Egyetlen jóérzésű ember sem akarhatja, hogy a szélsőjobb határozza meg a magyar kultúra jövőjét és gyermekeink oktatásának ügyét. 

Ennek nem csak szavakban történő végiggondolására több nap állt a frakcióval bíró pártok rendelkezésére. Meghányták és vetették a dolgot, és úgy döntöttek: a magyar állampolgárok Sneidert és Dúrót kapják ajándékba tőlük. Kellemes tavaszt, hagyták, hogy így legyen.

Erre mondta az Együtt-PM, hogy felháborítónak tartja, „hogy a Fidesz-KDNP, az MSZP és az LMP alkujának eredményeként a jobbikos Dúró Dóra bizottsági elnöki, Sneider Tamás országgyűlési alelnöki tisztségre pályázhat. Képviselőink tiltakoznak ez ellen, és nem szavazzák meg a jelölteket. (…) Vérlázítónak tartjuk, hogy sem a Fidesz-KDNP, sem az MSZP, sem az LMP nem tesz semmit, hogy ezt megakadályozza.”

Azt gondoltam, hogy néhány évnyi tömény politika után már nem tudnak meglepni egyes pártok. Dehogynem. Az is arcul ütött, hogy voltak, akik tartózkodtak Sneider kapcsán. Nem tudtak egy „nemet” nyomni édesanyját egy pénzügyi vita miatt gondnokság alá helyezni akaró kapcsán, aki magát korábban skinheadként definiálta, és akinek egyik kedvenc zenekara a Magozott cseresznye. Parádés. Mi lehetett olyan döntő ok, hogy tartózkodni kelljen? Csak kicsit volt skinhead, nem is annyira? Nem tudom, és nem akarom soha megérteni ezt a gondolkodást.

Kövér László méltó utódja volt Schmitt Pálnak már akkor is, amikor helyébe lépett, most pedig, hogy szerinte a Sneider alelnökölte Országgyűlés az egész nemzetet fogja képviselni, az annak logikája, hogy a nemzet, a haza és emlékeink kisajátítása terén töretlen a Fidesz-KDNP. Abban viszont igaza van Kövérnek, hogy „a képviselőknek az egész nemzet érdekében kell politizálniuk”. Nincstelenek millióinak országában azonban ez a mondat tőle nem jelent mást, minthogy Kövér László beszédírói már az első nap elfáradtak.

„Terméketlen küzdelmek” – mondja Kövér, mármint, hogy azokat akarja maga mögött hagyni ez az Országgyűlés. Tény: nekik terméketlenek a gyermekszegénységről, a megalomán stadionépítésről, a nők sokadrendű állampolgárságnak minősítéséről, a történelem meghamisításáról, a Simcsika-land építéséről szóló viták. Terméketlenek, mert ezek nem fialnak nekik pénzt.

Áder János a tegnapi alakuló ülésen azt mondta, hogy az Orbán-rendszer tulajdonképpen a magyar függetlenségi küzdelmek és a polgárosodás betetőzése. Kíváncsi vagyok, mit szólnak ehhez a napokban érettségizők. Figyeltem Ádert, és úgy tűnt, komolyan elhiszi az ilyen történetmesélést. Azt, hogy Deák Ferenc kiegyezésétől egyenesen el lehet jutni napjaink egységteremtő skinhead felügyelte ház rendjéig. Az már csak hab a tortán, hogy Harrach Péter, KDNP No.1 szemrebbenés nélkül tud tehetetlenségről beszélni Sneider kapcsán.

Nincs dolgom ezzel a mentalitással. Nincs dolgom az olyan kompromisszumokkal, amelynek a végén „Roy”, az egri skinhead áll. Nincs dolgom olyan szemlélettel, amelyre tartózkodások és széttárt kezek jellemzőek. Azzal van dolgom, hogy a tegnapi kiegészítő eskünk mondottak jegyében, mely szerint Együtt-PM-s képviselőként azon fogunk dolgozni, hogy helyreállítsuk az alkotmányosságot és az emberi jogokat tiszteletben tartó jogállamot, Magyarországot visszavezessük az európai értékrendű országok közösségébe, és megteremtsük a társadalmi béke, a szolidaritás és a gyarapodás feltételeit, napról napra nagyobb esély legyen.

Tisztességes, értelmes, fundamentalizmus nélküli politizálással. Ma kizárólag ennek van értelme.